Szombaton érkeztünk Arawataba, ami gyakorlatilag egy dombos farmvidék dél-keletre Melbourne-tól. A dombok szinte teljesen füvesek, mert még anno 200 éve kiírtották az összes fát és bokrot, hogy állatokat tudjanak legeltetni, amit igazából azóta sem hagytak fel, csak a helyiek visszatelepítettek néhány fát. Olyan, mintha most nőttek volna ki a földből a kis hegyek és még nem lett volna idejük a fáknak benőni őket. Érdekes.

Sajnos mióta ittvagyunk, szinte folyamatosan esik, néha 110-120km/h órás szél is van, ami elég kellemetlen. Ezek a házak (kettő van) inkább nyári időjárásra vannak tervezve, szóval gyakorlatilag van, ahol befúj a szél, az ablakok egy rétegűek. Mindkét házban van viszont kandalló, ami nagyon fasza, amíg mellette ülsz. A kandallótól távolabbi részeken meg marad a kabát 🙂

Tegnap elkezdtük a renoválást, amikor a mostani “mosósarkot” kibontottuk, meg a WC-nek az egyik falát, ahol majd a fürdő lesz, illetve a fürdőt is szétvertük, ahol meg majd a WC lesz. 🙂 Komplikált picit, de azért cserélik meg, mert a WC most közelebb van az étkezőasztalhoz, így pedig távolabb kerül, illetve az új fürdőből lesz majd normális kilátás, a mostaniból nem lehetne semmi rendeset kihozni.

A tegnapi után ma gyakorlatilag befejeztük a szétverés nagyrészét, csempe, borítások, minden kuka, egyedül a WC és a fürdőben a csap maradt bent még egy darabig, mert a vizet nem könnyű itt elzárni valamiért, de elméletileg holnap az is menni fog.

Plusz ma végre voltunk úszni!! Nem úsztunk sokat (30-40 perc), de bőven elég volt, miután már hetek óta nem futottam, úszni meg nem is tudom, hogy mióta nem úsztam. Ráadásul utóbbit kevésbé szeretem, sosem kapok levegőt és elfáradnak az ujjaim 🙂 De túléltük, az a terv, hogy megyünk minden nap és Iron Man-ként térünk vissza az őshazába. Remélem így is lesz.

Most pedig egy kis chill van, nekem még be kell fejeznem pár melót, ami hátramaradt otthonról, aztán szerintem ma este nem kell majd altatni. JA, ma úgy döntöttem, hogy a “fő házban” alszom, nem pedig a hátsó házban egyedül, mert elég szar a 110km/h-s süvítő szél + a kandalló zörgő csattogó hangjára elaludni (fújja a szél a kéményt és a bádog csattog valamiért)…már két éjszakán keresztül próbálkoztam vele, de nem jött össze, hátha most jobb lesz itt bent a többiekkel.